Látás és észlelés


Az emberi szem és a látás II.

A környezettel való kapcsolatunk során állandó információfelvételt és -feldolgozást végzünk. Az információ felvétele az érzékszervek feladata, a feldolgozás túlnyomó része az agyé.

látás és észlelés a gyermek hyperopia következtében fellépő konvergens strabismus

Az idegrendszer e munkája a percepció, melynek elemzése megközelíthető a fizikai eredetű ingerek felől, valamint anatómiai, fiziológiai és pszichológiai oldalról. A percepció két fő részre bontható, az látás és észlelés és az észlelésre, valamint szükséges hozzá a figyelem és az általánosítás képessége is.

Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik. A távoli érzékletek klasszikus meghatározásában kulcsfontosságú az a jellemző, hogy ezek segítségével anélkül is felfogjuk a tárgyak, események jellemzőit, hogy azoknak a közvetlen közelében kellene tartózkodnunk. Bár a hallás és a látás is a távoli érzékelés kategóriájába tartozik, a látás olyan tárgyakat, eseményeket is közvetít, amelyeknek nincs hangjuk, vagy oly messze vannak, hogy a hangjukat nem halljuk.

Harth Érzékelés: az érzékszervekre ható külső ingerek energiájának hasznosítása. A ható ingerek lehetnek hullámtermészetűek fény- hanghullámmechanikai tapintásés kémiai szaglás, ízlelés jellegűek, melyek egymástól elkülönült, de nem elszigetelt jelek.

látás és észlelés gyógytorna rossz látás esetén

Észlelés: integráció eredménye: biológiai, kognitív és szimbolikus folyamat. Nem pusztán az ingerek feldolgozása, hanem a korábbi tapasztalatok felhasználása és az új észlelet beépítése ezek közé.

látás és észlelés csak a látási problémáiról

A vizuális észlelet az aktuális érzékletből és az elraktározott emlékképekből tevődik össze. Az észlelés tanuláshoz kötött folyamat, és az emberi egyedfejlődés során fokozatosan kifejlődő képesség.

Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus. A különbséget minden "látó" ember képes egyszerűen bizonyítani szemének kinyitásával és becsukásával: olyan szenzoros modalitás nélkül, mint a látás, az érzékelt tudatosság gondolata hiányzik. A jelenlevő tudatos, teljes és gazdag érzékelés által, mint a látás, összehasonlítás alapján semmi sincs jelen, ha az érzékek nem működnek, mint például amikor be van csukva a szemünk.

Az ember észlelési világa elsősorban a vizuális és auditív látás és hallás ingerekre épül, ám egyének között is vannak különbségek.

Sekuler Figyelem A percepció tárgya — az ingerforrás esetünkben a látvány csak ritkán egységes és elszigetelt, rendszerint többféle inger együtthatása érvényesül. Az ingerek nem mind egyformán fontosak, a lényeges és az elhanyagolható részeket szelektáljuk: a figyelem megkülönbözteti az ingereket és a legérdekesebb részekre irányul.

látás és észlelés látáskárosodás kezelése

A figyelem felfogható úgy is, mint perceptuális előkészületi állapot, vagy a percepcióhoz szükséges éberségi szint fenntartása. A percepció és az arra adott válasz nem automatikus, gyakran erőfeszítést igényel.

látás és észlelés látás 110 százalék, ami azt jelenti

Perceptív általánosítás Bizonyos ingerminták felismerése és észlelése csak úgy lehetséges, ha rendelkezünk a perceptív általánosítás képességével, amit ugyancsak tanulási folyamat előz kórtörténet oftalmológia. Az általánosítás különösen fontos a vizuális ingerek feldolgozásában, ez a képi látás egyik alapfeltétele.

Egy objektumot nem csak akkor ismerünk fel, ha azt a maga valóságában, térben, jó megvilágításban, karnyújtásnyi távolságból látjuk, hanem azonosítani tudunk kétdimenziós képet, távoli tárgyakat, néhány jellemző vonallal megrajzolt karikatúrát is. Az agy a perceptív általánosítás képessége a vizuális ingerek látás és észlelés pótolva, az alak fontos tulajdonságaitól elvonatkoztatva, és az asszociációkra támaszkodva hozza létre a képet.

látás és észlelés magas rövidlátás, hogyan éljünk tovább

Különösen könnyen tudunk emberi arcot látni, akkor is, ha nincs ott semmilyen arc. Mindenki tapasztalta már, hogy egy amorf, véletlenszerűen létrejött folt felhő, málló vakolat, árnyékelőbb-utóbb emberi arcot vagy alakot ölt.

1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok

Belelátunk valamit, és ez leggyakrabban emberi forma. Illúzió A látási percepció vizsgálatának egyik eszköze az illúzió. A valóságos világ nem lehet önellentmondásban, de annak érzékelése igen.