Gyomismereti tanfolyamok

Országos Gyomismereti Tanfolyamok

 

         “A hatvanas évek elején a mezőgazdaságban végbement változásokkal egy időben kezdte Magyarországon megtenni első lépéseit egy új tudomány és szakma, a vegyszeres gyomirtás. A hőskorban szinte mindent az alapoktól kellett megtanulni, de speciális ismeretek híján leginkább megtapasztalni. Akkoriban a gyomnövények biológiájával, ökológiai és cönológiai kutatásával Vácrátóton, a nemzetközileg ismert Dr. Ujvárosi Miklós foglalkozott. A vegyszeres gyomirtást hivatásnak választott szakemberek a gyombiológiai alapok megszerzése érdekében kerültek az intézetbe. A későbbi címzetes egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, az MTA Botanikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, ráérezve a kor igényeire és kihívásaira, vállalta képzésüket. Tanítványai néhány évet, éveket töltöttek vele, együtt járták az országot, így szerezve meg mindazt a tudást, ami a gyomnövények megismerésén és a védekezések biológiai alapjain keresztül elvezet, egy a környezetet kevésbé terhelő gyomok elleni integrált védekezési megoldásokhoz. Az első, aki 1964-ben Vácrátótra került Dr. Kádár Aurél volt, akinek a sors fiatalon megadta azt a lehetőséget, hogy az új szakma hazai megszületésénél bábáskodjon. Ő a tevékenységével a későbbiek során is hozzájárult ahhoz, aminek az eredményeit, esetenként kudarcait a ma szakemberei is munkáikban nap mint nap használnak vagy szembesülnek.

A hőskorban nem volt egyedül. 1967-ben az ő előkészítő munkáinak is köszönhetően a MÉM és az MTA együttműködése révén Dr. Ujvárosi Miklós hat hallgatóval elindíthatta az első posztgraduális gyombotanikai iskolát.

Cél az egyetemi (főiskolai) szakmérnök képzésen megszerzett, gyombiológiai ismeretekre alapozó, a kor követelményeinek megfelelő biológiai szemlélettel rendelkező speciális szakemberek képzése volt. E gyomismereti tanfolyam hallgatói közül ketten a MÉM Központi Szolgálatánál, míg négyen megyei növényvédő állomásokon dolgoztak. Ujvárosi professzor az első tanfolyam tapasztalatait felhasználva kialakította azt a rendszert, melyet a később általa vezetett tanfolyamokon sikeresen alkalmazott. Az elvégzendő feladat valamennyi tanfolyamon nagy terhet rótt a tanfolyam vezetőjére és hallgatóira.

 

A gyomismereti iskola tudáselemei:

Ismeret szintjén:

Gyombotanika elméleti kérdései.

Növénymorfológiai, -rendszertani, -ökológiai és növényföldrajzi tudományok gyombiológiát érintő kérdései.

A fenti tárgykörök szakirodalmának ismerete, használata.

A gyomnövény-felvételezés módszerei.

Tudományos és népszerűsítő előadások megtartásának pedagógiai vonatkozásai.

Jártasság szintjén:

A hazai flóra nemzettségeinek – amelyből gyomosító faj(ok) kerül(nek) ki – elsajátítása.

Készség szintjén:

A mezőgazdasági -, kertészeti -, erdészeti kultúrák valamint ruderális, urbánus területek, vizes élőhelyek és részben az erdő gyomfajainak különböző fenológiai állapotukban (csíranövénytől a kifejlett virágzó és magvas-terméses állapotig) történő felismerése.

 

A professzor úr halála után korábbi munkatársa és segítője Dr. Horváth Károly a folyamatosság elvét követve, a nagy előd szellemében vezette tovább a tanfolyamokat.

Összesen 15 hetet igénybevevő oktatás alatt a hallgatók közel 20000 km-t tettek meg és ez idő alatt mintegy 600-800 gyomfajjal ismerkedhettek meg. A gyomnövények begyűjtése és feldolgozása alapot képzett a hallgatók összehasonlító gyűjteményének kialakításához. Az elméleti oktatások Vácon, a tanfolyamvezető munkahelyén zajlottak. A vizsgák évek óta a Bács-Kiskun megyei Tasson kerülnek lebonyolításra.

Az első tanfolyam beindítása óta 36 év telt el. A kézirat elkészültének idején tart a IX. Dr. Ujvárosi Miklósról elnevezett Gyomismereti Tanfolyam. A félidejéhez érkezett képzés során a hallgatók már túl vannak az első év terepmunkáin és Vácon az elméleti oktatáson. A  „gép forog és a filmünk pereg tovább”, és ez így van jól.

E sorok írója még vácrátóti tartózkodása idején végezte el a harmadik országos gyomtanfolyamot. Náluk a képzés kétszer (őszi és tavaszi) öt hétig tartó kifejlett növények gyűjtéséből, és kétszer három hétig tartó csíranövény gyűjtésből, valamint a Vácrátóton tartott öthetes elméleti képzésből állt. A terepmunkák során bejárták szinte az egész országot, és eljutottak a legeldugottabb falu határába is.

A tanfolyamuk vizsgával zárult. Oklevelüket Dr. Nagy Bálint MÉM főosztályvezető és Dr. Ujvárosi Miklós az MTA Botanikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese írta alá.”

 

 

Részlet a Tengelictől napjainkig c. kiadványból

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..