A látássérült személyek jellemzői


Látták: Átírás 1 Dávid Andrea Dr. Gadó Márta Csákvári Judit Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja Útmutató látássérült emberek rehabilitációjával foglalkozó szakemberek számára book.

A kiadvány elérhető a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány honlapján: Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni.

a látássérült személyek jellemzői

ISBN Megjelent ban. A korábbi hagyományokkal szakítva az egyes rehabilitációs szakaszok nem tekinthetők különállónak, hanem egymásba illeszkednek, és a szakemberek egyenlőségén, együttműködésén s összehangolt tevékenységén alapulnak.

Célja a fogyatékos ember szükségletein, aktív közreműködésén alapuló komplex, rendszerszemléletű, sztenderdekbe foglalt megközelítés meghonosítása az elemi és a foglalkozási rehabilitáció gyakorlatában. Az elemi rehabilitáció a felnőtt korban látássérültté váló ember felkészítése az önálló életvitelre és a megváltozott élethelyzettel együtt járó külső-belső konfliktusok kezelésére.

Az elemi rehabilitáció egyben kitölti az orvosi és a foglalkozási rehabilitáció közötti űrt, egymáshoz illeszti a két rehabilitációs eljárást. A kézikönyv szemlélete a látássérült személyről kialakított korábbi, kiszolgáltatott emberképpel szakítva, az érintettek aktív, önálló, önrendelkező, lehetőleg a nyílt munkaerőpiacon megvalósuló munkavégzésének lehetőségét helyezi előtérbe.

5.2.2. Látássérülés

Néhány szó a kiadvány előzményeiről: a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából pályázati programot hirdetett meg, amely a látássérült emberek számára a rehabilitációs szolgáltatásokat már működtető vagy elindítani kívánó szervezeteket célozta meg. A pályázat feltétele volt, hogy a szervezetek egészségügyi rehabilitációra épülő elemi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást biztosítsanak.

A fizetett szemész átfogó célja a látássérült személyek társadalmi integrációjának, ezen belül munkaerő-piaci befogadásának elősegítése regionális rehabilitációs központok létrehozásával és működtetésével.

Ugyancsak a látássérült személyek jellemzői, hogy más szervezetek munkatársait meg- 7 book. A négy egymástól különböző szervezeti struktúrájú és fejlődésű szervezet bemutatkozása a második fejezetben található.

A kiadvány bemutatja a célcsoportot, a komplex rehabilitációs szolgáltatás feltételeit, szükségleteit, szolgáltatási formáit és a szolgáltatást biztosító szervezetek jellemzőit. Taglalja az elemi és a foglalkozási rehabilitáció folyamatát, és vizsgálja a két szolgáltatás kapcsolatát. Ez utóbbi megközelítés a korszerű rehabilitációs törekvések egyik legfontosabb eleme, hiszen a két folyamatnak szervesen össze kell kapcsolódnia függetlenül attól, hogy egyazon időben vagy egymás után valósulnak meg.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a rehabilitációs folyamatok mindig hatnak egymásra, óhatatlanul befolyásolják egymást, és a kapcsolódások milyensége végső soron az eredményességet határozza meg. A kiadvány kitér a közös szemléletmód fontosságára, amely a rehabilitációs szolgáltatások azonos alapértékeiben is testet ölt. Az elemi, a pszichológiai és a foglalkozási rehabilitáció folyamatának s szakmai tartalmának részletezése pontos eligazodást nyújt az érdeklődő szakemberek számára. A pszichológiai rehabilitációról szóló fejezet az érintett személy igényeinek szem előtt tartásával az elemi és a foglalkozási rehabilitáció szerves részeként, illetve támogatójaként fogja fel a a látássérült személyek jellemzői és a -veszteségből fakadó sajátosságokat.

a látássérült személyek jellemzői

Reményeink szerint a Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja Útmutató látássérült emberek rehabilitációjával foglalkozó szakemberek számára című kötet gyakorlatorientált segítséget nyújt minden érintett szervezet számára annak érdekében, hogy a komplex rehabilitáció segítségével a látássérült emberek egyéni boldogulása és társadalmi befogadása megvalósulhasson október Falvai Rita 8 book.

Megvalósult az orvosi, az elemi és a foglalkozási rehabilitáció folyamatainak azonosítása, a kapcsolódási pontok meghatározása, a komplex rehabilitáció szemléletének kialakítása.

Az útmutató a szervezetek szaktudására, tapasztalatára építve és szakmai anyagainak felhasználásával jöhetett létre. A fegyelmezett, áldozatkész munkáért, az elhivatottságért, a készséges együttműködésért, a szakmai segítségért minden szervezet vezetőjének és munkatársának ezúton szeretnénk külön is köszönetet mondani a Közalapítvány, a szakma és a látássérült emberek nevében.

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Kiemelten Közhasznú Fehér Bot Alapítvány A Kiemelten Közhasznú Fehér Bot Alapítvány ban Hajdúdorog székhellyel öt olyan magánszemély hozta létre, akik a látássérült emberek rehabilitációja és társadalmi reintegrációja ügyében erősen elkötelezettek.

Az alapítvány kezdeti időszakban kistérségi, majd megyei szinten működött, jelenleg regionális szinten tevékenykedik. Regionális szinten működik az alapítvány Rehabilitációs és Oktatási Központja. A központnak Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon és Hajdúdorogon vannak tagintézményei. A központ a foglalkozási rehabilitáció keretében mozgássérült- és hallássérült emberek részére is segítséget nyújt a munkahely keresésében.

Az alapítvány ben létrehozta a Hajdú-Sansz Humánszolgáltató Közhasznú Társaságot, amely jelentős számban foglalkoztat fogyatékos embereket. A kht. A Kiemelten Közhasznú Fehér Bot Alapítvány feladatait 82 munkatárssal látja el, akik között több látássérült és mozgáskorlátozott személy is dolgozik. Részletesebb információ a honlapon olvasható. Salva Vita Alapítvány A Salva Vita Alapítványt SVA ban alapították, és óta a sérült emberek önálló életvitelét, társadalmi beilleszkedését segíti munkaerő-piaci programjaival.

Alapítványunk a munkáltatók számára is széles körű támogatást nyújt a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásának megvalósításához. A Támogatott Foglalkoztatás TF Nyugat-Európában és Amerikában már sikeres módszer a munkaerőpiacról valamilyen ok miatt fogyatékosság, tartós betegség, pszichiátriai problémák kiszorult emberek újra munkába állítására.

Támogatást nyújtunk a munkahelyi betanulásban és beilleszkedésben, valamint minden, a munkával kap- book. Szolgáltatásunk ingyenesen elérhető Budapesten és vonzáskörzetében élő, tanulásban akadályozott, értelmi sérült, részképesség zavarral élő, autista, látássérült emberek számára.

Munkahelyi Gyakorlat MHGY a Salva Vita Alapítvány saját fejlesztésű programja, mely egy komplex, gyakorlatorientált, a látássérült személyek jellemzői munkaerő-piaci munkavállalásra felkészítő program, munkatapasztalattal nem rendelkező értelmi sérült és autista fiatalok számára.

A program eredetileg speciális és készségfejlesztő szakiskolák sérült diákjai számára készült.

Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja

A tanulók az iskolai foglalkozások mellett, heti rendszerességgel az elsődleges munkaerőpiacon található munkahelyekre járnak dolgozni. Az egyes munkahelyeken két hónapot töltenek, így egy tanév során lehetőségük van négy munkahely, munkatípus kipróbálására, a munkaerőpiac elvárásainak, követelményeinek megismerésére.

Az MHGY program a felnőtt korosztály számára is adaptált. A felnőtt korosztály számára kidolgozott program elméleti foglalkozásokkal is kiegészült. Szervezetre szabott fogyatékosügyi szolgáltatásaink szervezeti átvilágítás, tréningek, tanácsadás, akkreditáció lebonyolítása segítik a látássérült személyek jellemzői munkáltatókat a fogyatékos emberek foglalkoztatására való hogyan veszítheti el a látását. Szempont Alapítvány A Szempont Alapítványt a Vakok Állami Intézetében ben azok a gyógypedagógusok, pszichológusok, szociális munkások és szociális gondozók hozták létre, akik Magyarországon egyedüliként a felnőtt korban látássérültté vált emberek elemi rehabilitációját, azaz a tájékozódás-közlekedés, az önellátás, a pontírás-olvasás tanítását végezték, zömében bentlakásos tanfolyam formában.

Az alapítvány óta a Vakok Állami Intézetőtől függetlenül folytatja tevékenységét. Az alapítvány tevékenységei között szerepelt az elemi rehabilitációs lehetőségek kibővítése is.

  1. Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja - PDF Free Download
  2. 5 látás javíthat
  3. Vakok Állami IntézeteERC — Budapest országos hatáskör Az elemi rehabilitáció mellett segítenek szociális ügyekben, érzelmileg támogatják a hallgatókat, egészségügyi ellátást nyújtanak, biztosítják a mozgásterápiát és a testi kondíció fejlesztését, valamint megszervezik a társasági életet és a szabadidő eltöltését.
  4. Спросил Элвин.

Ennek céljából indult el a számítástechnika oktatás, különböző kézműves tevékenységek, valamint az újbóli társas-társadalmi beilleszkedés segítésének érdekében rendszeres klub alkalmak, életmód-táborok, találkozók. Mindezek megteremtése pályázati forrásból történt. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karon indított rehabilitációs tanár szakirányú továbbképzés tananyagának létrehozását az alapítvány koordinálta, valamint a mai a szemben villogó látás a képzés gyakorló helyszíneként funkcionál.

Jelenleg 24 munkatársunk dolgozik ambuláns jellegű rehabilitációs szolgáltatásunkban ősze óta látássérült személy rehabilitációját biztosítottuk. Szolgáltatásainkat folyamatosan fejlesztjük, programjainkat és szakmai kapcsolatrendszerünket bővítjük.

Vakok Állami Intézete A több mint százéves múlttal rendelkező a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fenntartásában működő Vakok Állami Intézete VÁI komplex rehabilitációs szolgáltatást biztosít látássérült személyek számára.

ELTE BGGYK Látássérültek Pedagógiája szakirány 2021

A rehabilitáció során a látásukat elvesztett emberek azokat az ismereteket és technikákat sajátíthatják el, amelyek segítéségével felkészülhetnek az intézményi háttér nélküli önálló életvitelre.

A komplex rehabilitáció magába foglalja: az önellátáshoz, önfenntartáshoz szükséges készségek, képességek és ismeretek fejlesztését elemi rehabilitációaz igénybevevők szociális biztonságához szükséges erőforrások felkutatását és mozgósítását szociális rehabilitáció14 book. Ez utóbbit kiegészíti az intézményen belüli fejlesztő-felkészítő, illetve a munkarehabilitációs foglalkoztatás lehetősége azon igénybevevők számára, akiknek fizikai és mentális állapota a munkaerőpiacra való kilépéshez speciális felkészítést igényel.

Az ápoló-gondozó részlegen a szolgáltatás az ott élők biztonságos elhelyezésére, a mindennapok új tartalommal való megtöltésére, a szellemi és fizikai állapot szinten tartására, illetve az a látássérült személyek jellemzői javítására összpontosít.

A komplex rehabilitációt kiegészítő nappali ellátás A látássérült személyek jellemzői a vírusos kötőhártya-gyulladásos szemész otthonukban élő látássérültek részére biztosít lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, étkezésre, egészségügyi ellátásra, társas kapcsolatok kialakítására. A VERCS 28 éves fennállása alatt, 84 tanfolyam keretében több száz felnőttkorban látását vesztett, illetve gyengénlátó, aliglátó személy számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatást.

A szolgáltatásokat magasan kvalifikált szakemberek nyújtják. A minőségi szolgáltatás további biztosítéka az ISO szabvány szerint tanúsított rendszer működtetése.

A látássérülés definíciója 19 A veleszületett és a felnőttkorban szerzett látássérülés sajátosságai 21 A sérült látási funkció, az aliglátás élethelyzete 22 A felnőtt látássérült emberekkel való foglalkozás néhány alapelve A látássérült emberek helyzetének átélése: a szimuláció módszere 25 book.

a látássérült személyek jellemzői

A fejlődés fontos eleme, hogy rehabilitációs központok alakultak az ország különböző régióiban, így lassan kialakulóban van az a lehetőség, hogy a látássérültté vált emberek lakóhelyükön vagy ahhoz közel részt vehessenek rehabilitációban A látássérülés definíciója Kiindulásként vizsgáljuk meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghúzhatjuk a látássérültek és az ép látásúak közötti határvonalat, és ismerjük meg az ezzel kapcsolatos problémákat.

A jó látás és a látássérülés között nyilvánvalóan folyamatos az átmenet. Az ép látáshoz képest lehet rosszabb a látása valakinek anélkül, hogy ez a mindennapokban súlyos problémákat okozna számára. A hagyományos definíció a látásélesség, latinul a vízus értékében határozza meg azt az értéket, a 0,3-at, ami alatt már gyengénlátásról, aliglátásról vagy vakságról beszélünk.

A látás működéséről szerzett újabb ismeretek és a rehabilitációról kialakuló szemlélet azonban ezt a kategorizálást nagymértékben megváltoztatta. Egyrészt abban, hogy a vízus nemcsak nem az egyetlen, de nem is a legjobb meghatározója a látássérülés mértékének.

a látássérült személyek jellemzői

A mindennapok nehézségeit jobban meghatározza a látótér a látássérült személyek jellemzői és a csökkent kontrasztérzékenység. Ezen kívül egészen másfajta látásproblémákat okoz a látás idegrendszeri működésének sérülése, amely sokszor vízus értékekben nem is kifejezhető. Másrészt változott a rehabilitáció szemlélete, amely szerint nem a szakember vizsgálati eredményeit, hanem a lá- 19 book.

Ez a funkcionális szemlélet kell, hogy érvényesüljön a rehabilitációban, hiszen a látássérültnek nem az orvosi szobában vagy más vizsgálati helyzetben kell teljesítenie, hanem a mindennapok feladataiban. A másik szemléletbeli változás nagyobb súlyt ad a látássérült ember saját megítélésének, mint a szakember véleményének.

A látássérült gyermekek legfontosabb jellemzői

Corn szerint a látássérült személy saját látásának legjobb szakembere. Ezt igazolják a rehabilitáció tapasztalatai, ezért a szakember feladata, hogy információkkal, útmutatással, mások tapasztalatából szerzett ötletekkel segítse a látássérült embert, hogy ismerje meg saját lehetőségeit és korlátait és mindazokat az adaptációs módokat, eszközöket, technikákat, amelyek segítségével el tudja érni a sérült látásában rejlő maximális funkció kihasználását.

a látássérült személyek jellemzői

Tehát a rehabilitációs munkában nem szabad, hogy vízus alapján döntsük el, hogy valaki látássérült és rehabilitációs szolgáltatásokra szorul-e vagy nem, hanem aszerint, hogy az illető sérült látása okoz-e problémát a mindennapokban vagy nem. Ennek megfelelően vannak jobb látásteljesítményű személyek, akik nem igényelnek rehabilitációt és jobb látásúak, akiknek rehabilitációs szolgáltatásokra van szüksége.

A felnőttkorban szerzett látássérülések esetében ezeknek a kérdéseknek különös relevanciát ad a romló szembetegségek problematikája, ahol nyilvánvalóan képtelenség meghatározni, hogy mikortól látássérülés és meddig még nem az. Ezeknél a szembetegséggel küzdő embereknél a rehabilitációs szolgáltatások szerepe az, hogy tájékoztassanak a későbbi lehetőségekről.

Az a tudat, hogy lesz hova fordulni, ha az illető látása még jobban leromlik, nagy segítség lehet egy romló szembetegséggel küzdő pl. A látássérült embereket meglévő látásuk szerint három csoportba szokás osztani: vakok, aliglátók és gyengénlátók.

A klasszikus kategorizálás szerint a vakok azok, akiknek nincs látásmaradványa, az aliglátók a fényt érzékelik, foltokat és esetleg nagy tárgyakat látnak, de vízusuk nem éri el a 0,1-et, a gyengénlátók pedig azok, akiknek vízusa 0,1 és 0,3 között van. Mivel a látási funkció vízus értéken alapuló megítélését ma már nem tartjuk mérvadónak, ezért szalmailag ez a felosztás is sok tekintetben problémás.

Mivel azonban maguk a látássérült emberek is sok esetben használják ezeket az elnevezéseket, ezért mindenképp célszerű pontosan ismerni ezeket a kategóriákat. Napjainkban egyre inkább a látássérült kifejezés terjed el, mivel ebbe mindenki beletartozik, akiknek látása súlyosan sérült; sokak számára kevésbé tapad hozzá előítélet, negatív kicsengés, mint a vak jelzőhöz.

Ez az elv azt a szemléletet tükrözi és alapozza meg, hogy akármilyen csekély a sérült látási funkció különösen, ha ép látásról, és még inkább ha hirtelen romlott le, akkor is érték, a látássérült személyek jellemzői maximális kihasználását meg kell próbálni megtanulni és a mindennapokban megvalósítani A veleszületett és a felnőttkorban szerzett látássérülés sajátosságai Látássérült emberekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy más jellemzi a veleszületetten vak embereket és az életük során később látássérültté vált embereket.

Más a képzetviláguk, mások a nehézségeik, más szokások jellemezhetik, a látássérült személyek jellemzői más személyiségjellemzők és pszichés problémák alakulhatnak ki a két élethelyzetben. A később szerzett látássérülésnél többnyire megmaradnak a vizuális információk és emlékek, azért beszélgetés közben ezekre utalhatunk, ha elmondjuk, hogy valami hogy néz ki, akkor az illető el tudja képzelni, fel tudja idézni korábbi vizuális emlékei alapján. Sok esetben más a mozgás és tájékozódás képessége a veleszületett és a később leromlott látású személynél.

A veleszületett vak emberekre sokszor jellemző a mozgásfélelem, a lassú, óvatos járás és inkább a megtanult, biztos utakhoz ragaszkodás. Ezzel együtt ritkábban, de vannak gyermekkoruktól nagyon ügyesen mozgó vak gyerekek, akik a tájékozódáshoz megtanulnak egészen sajátos technikákat alkalmazni, pl. A később látássérültté vált embereknek sok esetben meg kell tanulniuk visszafogni a régi tempót, és megszokni az óvatosabb, lassabb járást.

Előnyük a tájékozódásban, hogy a fejükben meglévő mentális térképre tudnak támaszkodni, és ahhoz kapcsolhatják a más érzékszervi ingerek értelmezéséből szerzett információkat. A régi, egészségben élt élethez képest a látás leromlása vagy a a a látássérült személyek jellemzői személyek jellemzői mindenképpen veszteség, amit fel kell tudni dolgozni, hogy tovább tudjon lépni a látássérült személy a rehabilitáció igénybevételére.

Ennek a folyamatnak a fázisairól a későbbiekben még bővebben lesz szó. Ez persze nem ilyen egyszerű.

  • Látássérülés A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét.
  • Látás mínusz 50
  • Az emberi látás megelőzése
  • Milyen zöldségek helyreállítják a látást
  • Vakság – Wikipédia
  • Mit tegyünk, ha a látása leesik
  • A látássérült gyermekek legfontosabb jellemzői A következő táblázat a gyengénlátás és aliglátás óvodáskori gyanújeleit foglalja össze.

Attól függően, hogy a vak gyermek milyen családi légkörben nevelkedett és milyen tapasztalatok érték a tágabb környezetében, személyisége különbözőképpen fejlődhetett.

Nagyon sokat számít, hogy gyermekkorában elvárták-e tőle, hogy amit vakon lehetséges, azt mindent megtanuljon és megcsináljon, ezáltal egészséges önbizalommal felvértezve indították-e az életbe, vagy mindenben kiszolgálták és azt sugallták, hogy ő szerencsétlen, állandóan mások segítségére szoruló ember. Az utóbbi esetben a személyiségproblémák kezelése nagyon nehéz, hiszen gyermekkortól berögződött rossz hozzáállást kellene korrigálni.

Az eddigiekben felvázolt néhány gondolat csak azt a szemléletet és gondolkodásmódot próbálta megerősíteni, hogy a látássérült emberek személyiségükben és emberi a látássérült személyek jellemzői sokfélék, ezért ne klisék és sztereotípiák alapján próbáljuk meg megérteni őket, hanem közeledjünk hozzájuk nyitottan és pozitívan, akkor sok érdekes tapasztalatot szerzünk, amelyek megkönnyítik majd a látássérült emberekkel való kommunikációt.

Sokszor élik meg azt, hogy nekik nehezebb, mint a vak embereknek, annak ellenére, hogy praktikusan sok mindenben előnyben vannak, kevésbé szorulnak rá a környezetükre. Mégis gyakran fordul elő, hogy több a konfliktusuk a társadalomban, mivel az emberek nem tudják, hogy mire képesek és mire nem, mikor segítsék őket és mikor hagyják, hogy maguk oldják meg a helyzeteket. Sokszor olyan elvárásokat támasztanak, amihez nem elegendő a látásuk, máskor pedig karon fogva akarják vezetni őket, mintha semmit nem látnának.

Az angolszász irodalom a gyengénlátó és az aliglátó identitás problémájának nevezi ugyanezt a jelenséget, és arra hívja fel a figyelmet, mennyire fontos, hogy a rosszul ugyan, de látó emberek ne vaknak, de ne is ép látásúnak tekintsék magukat, hanem legyen világos identitásuk.

Ne próbáljanak meg úgy tenni, mintha semmi bajuk nem lenne, de ne is tegyenek úgy, mintha vakok lennének. Pedig a látássérült emberekkel nem nehéz a kommunikáció, ha nyitottak vagyunk és minden felmerülő kérdést és problémát megbeszélünk az illetővel. A legfontosabb, hogy a vak ember számára nem érzékelhető dolgokat tegyük érzékelhetővé: mondjuk el, hogy mi van a környezetében, amit nem lát és fontos lenne látniaadjuk a kezébe azt, amit másnak felmutatnánk.

Ez lehet köszöntés vagy egy egyszerű mondat, nem a tartalma a lényeges, hanem hogy a hangból tájékozódni tudjon az illető, hogy ki érkezik. Az első egy-két alkalommal mutatkozzunk be, de általában a látássérült emberek nagyon hamar megtanulják hangról felismerni az embereket.

Ezért több alkalom után már nem feltétlenül kell bemutatkoznunk, elég ha köszönésünkkel felismerhetővé tesszük magunkat.

a látássérült személyek jellemzői

Sokszor problémát okoz a kézfogás. Legyünk rugalmasak: ha a látássérült ember nyújtja a kezét, fogjuk meg a kinyújtott kezet.

Ha fontosnak érezzük a kézfogást talán inkább férfiak esetébenérintsük meg a vak ember kezét, hogy tudja, merre nyújtsa a kezét. Ha nem érezzük fontosnak, hagyjuk el a kézfogást. Nem kell eufémisztikus kifejezésekkel bajlódni: nem látó, gyengénlátó, világtalan stb.

Használjuk azokat a kifejezéseket is, amiket a hétköznapi nyelvben természetesen használunk és a látással kapcsolatos sza- book. Rég láttam már, Nézze meg! Ne csodálkozzunk, ha a látássérült emberek is használják ezeket. Jelezzünk vissza, finoman állítsuk le ezt pl. Rendben van, ezt már megbeszéltük vagy Igen, értettem, hogy mire gondolt.

Hasonló okból szükség lehet rá, hogy véget vessünk a találkozásnak egy kedves, de határozott mondattal: Sajnos nekem mennem kell. Sokkal jobb ezt megtenni, mint szenvedve hallgatni a szóáradatot, és később kerülni a találkozást az illetővel.

A sok beszédhez hasonlóan mindenféle más rossz tulajdonsága vagy kellemetlen szokása is lehet látássérült embereknek, éppúgy, mint bármelyik jól látónak.