A filozófiai világkép származik, Világkép – Wikipédia


  • Világkép – Wikipédia A filozófiai világkép származik
  • A szférák zenéje a világ harmóniája Világkép — emberkép — pedagogikum Mi a különbség a metafizika és a filozófia között?
  • Világkép – Wikipédia
  • Олвин понял это, но он совершил также и нечто такое, что, по моему мнению, вовсе и не содержалось в первоначальном предначертании.

Miben különbözik más tudományoktól? A kérdésre — állapítja meg — többféle válasz adható, aszerint hogy egy filozófus miben látja a filozófia feladatát.

Mi a különbség a metafizika és a filozófia között? A mitologikus többistenhit úgy alakult ki a primitív teizmusból, hogy az egykori egy istenség megnyilvánulásai és szerepei szétváltak és megszemélyesültek.

De mert a filozófia feladata sohasem korlátozódhat pusztán a tudásra, többet ígér az az értelmezés, amelyik a hangsúlyt a filozófia emberi tudást összekapcsoló-összefoglaló-rendszeresítő értsd: rendszerteremtő szerepére helyezi. Ennyiben a filozófia mindenkori végcélja az egységes világkép megalkotása.

Míg a többi tudomány magával a világgal foglalkozik, a filozófia az embernek az életre, a világra vonatkozó állásfoglalásával is. Az állásfoglalás szűkebb értelemben csak a megismerést foglalja magában, tágabb értelemben azonban a cselekvést, a tevékenységet is.

a filozófiai világkép származik

A világra és az életre vonatkozó állásfoglalásból mindig kitűnik, hogy az ember mit akar kezdeni a filozófiával, hogyan ítéli és hogyan becsüli meg, hogyan akar segítségével eligazodni a világban. Alexander vitába száll mindazokkal, akik elvitatják a filozófia külön tárgyát, és részben azokkal is, akik megkérdőjelezik sajátos módszerét.

Ami a filozófia tárgyát illeti, Platón és Arisztotelész korában ez még a tudományok összességét jelentette, később azután megindult a tudományok önállósodása és a filozófia már csak a metafizika általános fogalmait, a a filozófiai világkép származik, a pszichológiát, az etikát és az esztétikát ölelte fel.

A filozófiai világkép származik

Feltételezhető — állapítja meg Alexander —, hogy idővel tovább szűkül a filozófián belül maradó tárgyak köre. Egy valami azonban bizonyosan tárgya marad: az emberi megismerés. És végül még egy igen figyelemreméltó meghatározást találunk Alexandernél a filozófia tárgyára vonatkozóan. A filozófia módszerének kérdésében ambivalens módon foglal állást Alexander.

FILOZÓFIAI ÉS FILOZÓFIATÖRTÉNETI ÍRÁSOK

Hol kételkedik abban, hogy a filozófiának lenne külön módszere, hol meg nem zárja ki ennek lehetőségét. Az egyik lehetséges módszernek a német filozófiában meghonosodott dialektikus módszert tartja, másutt meg arról ír, hogy a filozófia rendszere egyben módszerét is involválja.

A legmeghonosodottabb módszerek szerinte az univerzalismus, az individualizmus, az analitikus és szintétikus gondolkodási rendszer, a dualizmus-monizmus és a panteizmus. A filozófiai rendszerek egymáshoz való viszonyának mikéntje a filozófia fejlődésének a problematikájához vezet el.

a filozófiai világkép származik

Sokszor szemére vetették már a filozófiának — fejti ki egy Leibnizről szóló előadásában —, hogy története csupán az egymással szembenálló rendszerek szeszélyes váltakozása és nem igazi fejlődés, ezért nincs is objektív mértékünk arra, hogy egy filozófus vagy egy filozófiai rendszer teljesítményét megítéljük.

A folytonosság hiányának látszata a jó látás 0 — figyelmeztet Alexander —, mert a filozófiában igenis van fejlődés, de más természetű ez, mint a többi tudományé, pl.

A filozófiai világkép származik. Ilya Romanovich Prigozhin

A filozófiai rendszerek egymáshoz való viszonyát semmi esetre sem szabad úgy értelmezni, ahogy Kant tette — jegyzi meg Alexander —, aki a maga rendszerével lezártnak tekintette a filozófia történetét. Mindig az utódok szemszögéből lehet csak ítéletet mondani az előző korok filozófiai rendszeréről, mert csakis ők ismerhetik a filozófiai igazság megítélésének fejlettebb a filozófiai világkép származik. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy míg a többi tudomány additív módon nő, vagyis minden egyes korszak gondolkodói külön-külön is hozzájárulnak a maguk obulusaival a tudomány fejlődésének addigi eredményeihez, a filozófiában minden rendszeralkotó fejében újra felépül az egész filozófia.

A rendszeralkotók tanulnak egymástól, átveszik egymás építőköveit, de mindegyik újraépítkezik. A filozófiában az egymást követők cáfolják és tagadják egymást — írja Alexander —, az egyik érvényre emeli, ami a másikkal ellentétes, vagy elkülöníti, ami a másikban egyesítve volt, vagy magába olvasztja az előbbiek ellentéteit új szempontokat alkalmazva.

A filozófiában tehát a folytonos újrakezdés mellett szerves fejlődés is van. A szerves fejlődés a filozófiai gondolkodásra jelentős hatást gyakorló négy momentummal magyarázható.

HOLDŰRHAJÓ - EZZEL KELL TOVÁBB MENNÜNK? (2017.07.28.)

Ezek: a vallás, a tudomány oka műveltség korszellem és az igazságkeresés. Mind a vallásban, mind pedig a filozófiában erőteljesen kifejezésre jut az egységes világfelfogás megteremtésének a szükséglete.

A keleti vallások filozófiája és világképe · Héjjas István · Könyv · Moly

Ebben van hasonlóságuk, ezen túl azonban már lényegesen különböznek egymástól, sőt viszonyuk koronként abszolút ellenségessé válik, ami abból fakad, hogy alapelveik lényegesen eltérőek. Ez azonban — Alexander véleménye szerint — nem zárja ki azt, hogy némelyik filozófia esetenként igénybe ne vegye a vallás egységteremtő funkcióját.

A filozófia fejlődésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a pozitív tudományok is. A filozófia mindig abból építkezett, amit hány sor egy szemvizsgálaton egyes tudományok összehordtak. Ha kevés volt az összehordott anyag, akkor a filozófiában a sejtés, a képzelet, az önkényes hozzátevés helyettesítette a hiányzó részeket.

Világkép – Wikipédia

Az egyes tudományok főbb eredményeikkel, jelentős fordulataikkal hatottak a filozófia fejlődésére. Ahol nincs fejlett tudomány, ott filozófia sincs — szögezi le Alexander.

Miért nincs jelentős filozófia Spanyolországban még ma sem és miért nem volt említésre méltó filozófiájuk a zsidóknak? Azért — válaszolja Alexander —, mert ahol a teológia egyeduralomra tett szert — és ez mindkét említett esetre érvényes —, ott a filozófia nem volt képes kibontakozni. Másutt arról ír, hogy minden korszak tudománya rányomja a maga bélyegét a mindenkori filozófiai gondolkodásra.

a filozófiai világkép származik

Descartes, Galilei, Newton, Spinoza természetfilozófiájában előkelő helyet foglalt rövidlátás 4 5 a matematika, a matematikai gondolkodás. A filozófia története meggyőzően bizonyítja, hogy az igazán nagy filozófusok rendszerint kimagasló szaktudósok is voltak.

Rajtuk keresztül a tudomány hatása közvetlenül is érvényesült a filozófiára.

a filozófiai világkép származik

Mások esetében — gondol itt Alexander Kepplerre, Newtonra, Pascalra, Bernoullire — a tudomány hatása a filozófiára közvetve érvényesült. A filozófia fejlődésében fontos szerepet játszik még a műveltség, a kultúra, más szóval a korszellem, a közszellem, amiről a filozófiai gondolkodás feltételrendszerével kapcsolatban volt már szó.

Navigációs menü

Alexander kifejti, hogy a műveltség egy a filozófiai világkép származik foka és a filozófia fejlődésének egy bizonyos stádiuma között szoros összefüggés van. Amíg a köz műveltség egy bizonyos fokot el nem ért, a filozófia nem bontakozhat ki, mert magában a közszellemben vannak azok a tényezők, amelyek serkentőleg vagy hátráltatólag hatnak a filozófia fejlődésére.

Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör. Az újplatonikusok szerint a metafizika tárgya az ami túl van a természeti dolgokon, éspedig úgy, hogy azok előfeltétele. Ennek megfelelően a metafizikán a lét végső okairól, annak lényegéről szóló tanítást értették. Ebben a korban a metafizika lényeges alkotórésze volt a világnézetnek.

Nyelv és tudat mintegy tükre a filozófiai gondolkodás fejlettségének. A filozófia fejlődésére végül is rányomja a maga bélyegét az igazságkeresés momentuma.

Mitikus világkép[ szerkesztés ] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia. Az emberek a folyammenti civilizációk időszakában főként szimbólumokbanvagyis képekben gondolkodtak, ezt tulajdonképpen a fogalmi gondolkodás elődjének is tekinthetjük. Ennek legfőbb bizonyítéka [ forrás? Ez a korszak a platóni filozófia megjelenéséig tart, de fontos megjegyezni, hogy ez az egyes népeknél más-más időpontban jelent meg.

Az emberi tudás — fejti ki Alexander — végtelenül közeledik az igazsághoz, és ezt a közeledést tünteti fel a filozófia története. Az emberi tudás az abszolút tudást soha el nem érheti, csak közeledhet hozzá. Az abszolút tudás contradictio in adiecto. Az igazság tőlünk függetlenül van, nem mi találjuk föl, csak fölfedezzük.

a filozófiai világkép származik

Az igazság elménk munkája következtében jön létre. Többször visszatér arra a már korábban tárgyalt kérdésre, hogy hogyan ítélhetők meg az egyes filozófiai rendszerek fejlettség szempontjából.

  1. Filozófia – Wikipédia
  2. FILOZÓFIAI ÉS FILOZÓFIATÖRTÉNETI ÍRÁSOK | A múlt magyar tudósai | Kézikönyvtár
  3. И в видимой части Вселенной нет ничего похожего на Центральное Солнце.

A válasz ismét az, hogy csakis a mi, azaz az utódok szempontjából ítélhető meg, melyik filozófiai rendszer fejlettebb a másiknál. Vajon nem ad-e ezzel zöld utat Alexander a szubjektivizmusnak? Figyelembe kell azonban venni, hogy mást jelent az objektivitás a filozófiában és mást a tudományban.

Tartalomjegyzék

A történettudomány képviselőjétől megkövetelhető, hogy fojtsa el individualitását és igyekezzék a tényekkel szemben elfogulatlan lenni annak érdekében, hogy azokat valóban objektíven írhassa le. A filozófus, a filozófiatörténész azonban köteles előrebocsátani, hogy milyen elvekből indult ki, mit tart igaznak, tehát nem emelkedhet a tények fölé, nem függetlenítheti magát a tényektől, csakis valamelyik filozófiai rendszer alapján állva mondhat ítéletet, gyakorolhat birálatot.

A filozófiában nem lehetséges olyanfajta objektivitás, amely csakis a tények elmondására szorítkozik.

Az a követelés, hogy a filozófus mondjon le a saját meggyőződéséről annak érdekében, hogy objektív véleményt formálhasson egy másik nézetről, merő illúzió — szögezi le Alexander.

dr. Tuba Iván – A kersztény hit megalapozása és védelme

Ezért — hangsúlyozza a továbbiakban — az a filozófus, akinek magának nincsenek meghatározott nézetei, nem lehet a filozófia, a filozófiatörténet igazi írója.

Alexander ezt a követelményt magára nézve roppant komolyan veszi, soha nem rejti véka alá a saját filozófiai álláspontját. Szemléletesen bizonyítja ezt a már idézett Vallomása is.