A filozófia mint elméleti világkép

A világ tudományos képeinek felépítése A filozófia mint a világkép racionális-elméleti típusa Mi az emberi boldogság? Ezek világnézeti kérdések és fő problémák. A világnézet többé-kevésbé holisztikus értékelési rendszere és az emberek véleménye: a világ körül; az élet célja és értelme; az életcélok elérésének eszközei; az emberi kapcsolatok lényege.

Rövidlátási mutatók világnézet három formája létezik: 1. Hozzáállás: - az érzelmi és pszichológiai oldal, a hangulatok, az érzések szintjén. Világnézet: - a világ kognitív képeinek képzése vizuális reprezentációk segítségével. Világnézet: - a világkép kognitív-intellektuális oldala. A világnézetben két szint létezik: mindennapi és elméleti.

Az első spontán módon alakul ki a mindennapi élet folyamatában, a második akkor fordul elő, amikor egy ember az érvek és a logika szempontjából megközelíti a világot. A világnézet három történelmi típusa létezik - ez mitológiai, vallási, mindennapi, filozófiai, de erről részletesebben a következő fejezetben fogunk beszélni.

Történelmi világnézet Rendes világkép Az emberek világnézete mindig is létezett, és ez megnyilvánult a mitológiában, valamint a vallásban és a filozófiában, valamint a tudományban. A hétköznapi világkép a legegyszerűbb világnézet.

Platón létfilozófiája - A barlang hasonlat magyarázata A természet megfigyelésével, a munkavállalói tevékenységgel, a kollektív és társadalmi életben való részvétellel alakul ki, életkörülmények, szabadidős formák, meglévő anyagi és szellemi kultúra hatására.

Mindegyiknek megvan a maga szokásos világképe, amely eltérő mélységben, teljességben különbözik a más típusú világkép hatásától.

Mi a világkép? Típusai és formái

Ezért a különféle emberek mindennapi világnézete tartalommal ellentétes lehet, és ezért összeférhetetlen. Ennek alapján az embereket meg lehet osztani hívõkben és hitetlenekben, egoistákban és altruistákban, jó emberekben és gonosz akaratú emberekben.

A hétköznapi világképnek számos hátránya van. Ezek közül a legfontosabbak a hiányosság, a szisztematikus természet és a mindennapi világképét alkotó ismeretek hitelességének hiánya. A szokásos világkép alapja a bonyolultabb típusú világkép kialakulásának. A mindennapi világkép integritását a gondolkodásmódban alkalmazott asszociativitás elterjedtsége és a tudás önkényes kapcsolatának létrehozása révén lehet elérni az élet különböző területein; véletlenszerűen rendezetlen módon a világkép és a világnézet eredményeinek összekeverésével egyetlen egészbe.

A mindennapi világkép legfontosabb jellemzője a szétaprózottság, az eklektika és a szisztematikus természet. A szokásos világkép alapján történelmileg az első mítosz spontán módon született - azaz a világ kreatív tükröződése a tudatosság által, amelynek fő megkülönböztető eleme a logikus általánosítás, amely megsérti a megfelelő indok logikai törvényét. Navigációs menü Ebben az esetben a valóság mitologizált felfogásának logikus feltételei vannak, az ember gyakorlati tapasztalatait alátámasztják, ám a mítoszban a valóság létezésének felépítéséről és törvényeiről levont következtetések rendszerint összhangban állnak a természet, a társadalom és az ember életében megfigyelt tényekkel, csak önkényesen felelnek meg ezeknek a tényeknek.

A filozófia mint elméleti világkép, Filozófia - Wikiwand

Mitológia - görögül - hagyomány, legenda, szó, doktrína ez a filozófia mint a világkép racionális-elméleti típusa társadalmi megértés módja, amely a társadalmi fejlődés korai szakaszaira jellemző, a köztudat formájában. A mítoszok különböző nemzetek ősi legendái a fantasztikus lényekről, az istenek és a hősök ügyeiről. Mitológiai világkép - függetlenül attól, hogy a távoli múltra vagy a maira utal - olyan világképnek nevezzük, amely nem alapul elméleti érvelésen és érvelésen, vagy a világ művészeti és érzelmi tapasztalatán, vagy olyan nyilvános illúziókon, amelyeket a nagy csoportok nem megfelelő észlelése okozott osztályok, nemzetek és a társadalmi folyamatok szerepe.

Ez a világkép legkorábbi és a modern tudat számára archaikus formája. Megjelent a társadalmi fejlődés legkorábbi szakaszában.

Amikor az emberiség mítosz, legenda, legenda formájában próbált megválaszolni azokat a globális kérdéseket, amelyekben a világ egésze megtörtént és elrendeződött, megmagyarázni a természet, a társadalom különféle jelenségeit azokban a távoli időkben, amikor az emberek csak kezdték megismerkedni a körülöttük lévő világgal, csak hogy elkezdjék látás 0 05 mi ez azt.

A mítoszok fő témái: · Űr - kísérlet a világ szerkezetének kezdetével, a természeti jelenségek előfordulásával kapcsolatos kérdés megválaszolására; · Az emberek származásáról - születés, halál, tárgyalások; · Az emberek kulturális eredményeiről - tűzgyártás, kézművesség, szokások, rítusok feltalálása.

Így a mítoszok önmagukban a tudás, a vallási meggyőződés, a politikai nézetek és a különféle művészetek kezdetei. A mítosz fő funkcióit úgy hitték, hogy segítségükkel a múlt kapcsolódik a jövőhöz, biztosítja a nemzedékek kapcsolatát; rögzítették az értékek fogalmait, ösztönözték a magatartás bizonyos formáit; Az ellentmondások megoldására, a természet és a társadalom egységének módjaira törekedtek. A mitológiai gondolkodás dominanciájának időszakában a speciális ismeretek megszerzésének szükségessége még nem merült fel.

A mítosz tehát nem a tudás kezdeti formája, hanem a világnézet különleges fajtája, a természeti jelenségek és a kollektív élet konkrét ábrás szinkretizáló elképzelése. Mi a világkép? Ráncok rövidlátás esetén és formái A mítoszt a filozófia mint elméleti világkép emberi kultúra legkorábbi formájának tekintik, amely ötvözi a tudás kezdeteit, a vallási hiedelmeket, a helyzet erkölcsi esztétikai és érzelmi értékelését.

Egy primitív ember számára lehetetlen volt rögzíteni tudását, és így meggyőződni tudatlanságáról. Számára a tudás a filozófia mint elméleti világkép létezett valami objektívként, függetlenül a belső világától.

A primitív tudatban a elképzelésnek egybeesnie kell a tapasztaltakkal, a cselekedetekkel - a cselekedetekkel. A mitológiában az ember feloldódik a természetben, és elválaszthatatlan részecskéként egyesül vele. A mitológiai kultúra, amelyet a filozófia mint elméleti világkép későbbi időszakban támasztottak alá a filozófia, a természettudományok és a művészet alkotásai, a mai világban megőrzi jelentőségét a világ teljes története során.

A filozófia, a tudomány és az élet egyáltalán nem rendelkezik a filozófia mint elméleti világkép a mítoszok elpusztítására: sérthetetlenek és halhatatlanok.

Filozófia – Wikipédia

Nem támadhatók meg, mert nem igazolható és nem érzékelhető a racionális gondolkodás száraz ereje által. Ennek ellenére ismernie kell őket - ezek a kultúra jelentős tényét alkotják.

Ez a valóság tükrözésének egy speciális formája, és eddig továbbra is jelentős szervezett és szervező erő marad a világon. A vallási világ képet három világvallás formája képviseli: 1. Buddhizmus - évszázad. BC Először az ókori Indiában jelent meg, az alapító Buddha.

Középpontjában a nemesi igazságok doktrína Nirvana van. A buddhizmusban nincs lélek, nincs Isten, mint alkotó és magasabb lény, nincs lélek és a filozófia mint a világkép racionális-elméleti típusa történelem; 2.

Kereszténység - Kr. A doktrína fő forrása a Biblia Szentírás. A kereszténység három ága: katolicizmus, ortodoxia, protestáns; 3. Iszlám - a 7. A fő dogma: Allah egyetlen isten, Muhammad - Allah hírnöke - imádata. Az iszlám fő ágai a szunnizmus, a sinnizmus. A vallás fontos történelmi funkciókat lát el: formálja az emberi faj egységének tudatát, kidolgozza az egyetemes normákat; a kulturális értékek hordozója, ésszerűsítve és megőrizve a szokásokat, hagyományokat és szokásokat.

A vallási ötletek nemcsak a filozófiában, hanem a költészetben, a festészetben, az építészeti művészetben, a politikában, a mindennapi tudatban is megtalálhatók. A világnézet konstrukciói, beleértve a kultuszrendszert is, megszerzik a hitvallás karakterét.

Égi fizika

És ez a világképhez különleges spirituális és gyakorlati jelleget ad. A világnézet új nézet táblázat a formális szabályozás és szabályozás alapjává válik, ésszerűsítve és megőrizve a szokásokat, szokásokat, hagyományokat. A rituálék segítségével a vallás ápolja az emberi szeretet, kedvesség, tolerancia, együttérzés, irgalom, kötelesség, igazságosság stb.

Érzéseit, különös értéket adva nekik, jelenlétüket összekapcsolva a szent, természetfeletti érzelmekkel. A mitológiai tudat történelmileg megelőzi a vallásos tudatot.

Navigációs menü

Támogasd a Qubit munkáját! Önfejlesztés A világ tudományos képének kutatási módszerei. Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! Szemészeti lézergép A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása Az emberi élet nem eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent.

Ejtőernyős látás Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör. A kritikai-filozófiai tudományfelfogás létjogosultságának igazolása Habermas bizonyos értelemben kettős stratégiát követ, amikor megpróbálja igazolni a kritikai-filozófiai tudomány létjogosultságát.

A vallási világkép teljesebb, mint logikus értelemben vett mitológiai. A vallási tudat szisztematikája logikus rendezését feltételezi, és a mitológiai tudatossággal való folytonosságot a kép fő lexikai egységként történő használata biztosítja.

Tartalomjegyzék

Mindkét szinten a vallásosságot a természetfeletti hit jellemzi - a csodákba vetett hit. Csoda a törvény ellen. A törvényt a változások megváltoztathatatlanságának, az összes homogén dolog elengedhetetlen homogenitásának hívják.

A csoda ellentmond a törvény lényegének: Krisztus a vízen sétált, de a szárazföldön, a filozófia mint elméleti világkép ez a csoda. A mitológiai ötleteknek fogalma sincs a csodáról: számukra a természetellenes a természetes. A vallási világnézet már különbséget tesz a természetes és a látás örökletes vagy nem természetellenes között, korlátai vannak.

A világ vallási képe sokkal kontrasztosabb, mint a mitológiai, gazdagabb színek. Sokkal kritikusabb, mint a mitológiai, és kevésbé arrogáns. Ugyanakkor a világnézet által feltárt minden érthetetlen, az értelemmel ellentétben a vallásos világkép egyetemes erővel magyarázza, amely megzavarhatja a dolgok természetes menetét és harmonizálhatja a káoszt.

A külső szuperhatalomba vetett hit a vallásosság alapja. A vallási filozófia, tehát a teológia mellett, abból a tézisből indul ki, hogy a világban van valami ideális szuperhatalom, amely önkényesen képes manipulálni mind a természet, mind az emberek sorsát. Ugyanakkor a vallási filozófia és gyenge rövidlátás teológia elméleti eszközökkel igazolja és bizonyítja a hit szükségességét és látás-helyreállítási táblázatok ideális szuperhatalom - Isten létezését.

Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör. Az újplatonikusok szerint a metafizika tárgya az ami túl van a természeti dolgokon, éspedig úgy, hogy azok előfeltétele.

A vallási világnézet és a vallási filozófia egyfajta idealizmus, azaz egy ilyen irány a társadalmi tudat fejlődésében, amelyben az eredeti anyag, azaz a világ alapja a Lélek, egy ötlet.

Tartalom ajánló Az idealizmus változatai a szubjektivizmus, a miszticizmus stb. A vallási világkép ellentéte az ateista világkép. Korunkban a vallás kis szerepet játszik, a vallási iskolák egyre inkább megnyílnak, a pedagógiai egyetemi és iskolai gyakorlatban a vallások kulturológiai reprezentációjának iránya aktívan fejlődik a civilizációs megközelítés keretein belül, ugyanakkor az ateista oktatási sztereotípiák megmaradnak és a vallásos szektáris apologetika abszolút jelmondata alatt áll.

Az egyház és az állam jelenleg egyenlő alapon áll, közöttük nincs ellenségeskedés, hűek egymáshoz, kompromisszumok. A vallás értelmet és tudást ad, és ezért az emberi élet stabilitása segít neki szem plusz szemcsepp a mindennapi nehézségeket. A vallás legfontosabb jellemzői az áldozat, a paradicsomi hit és az Isten a filozófia mint a világkép racionális-elméleti típusa.

Kühng hogyan lehet helyreállítani a látást egy gyertyával teológus úgy véli, hogy a vallásnak van jövője, mert: 1 a modern világ közvetlenségével nincs rendben, felébreszti a Más iránti vágyat; 2 az élet nehézségei etikai kérdéseket vetnek fel, amelyek vallásossá válnak; 3 a vallás a lét abszolút értelméhez fűződő kapcsolatok fejlesztését jelenti, és ez mindenkire vonatkozik.

A világról alkotott elképzelések jellege hozzájárul bizonyos célok a filozófia mint elméleti világkép, amelyek általánosításakor egy közös életterv alakul ki, olyan eszmék alakulnak ki, amelyek a világkép hatékony erőt adnak.

A tudatosság tartalma világképré válik, amikor átveszi a hiedelmek karakterét, az ember teljes és megrázkódhatatlan bizalmát ötleteinek helyességében.

A világkép szinkronban változik a környező világgal, de az alapelvek változatlanok maradnak. Hogyan kapcsolódnak a filozófia és a világnézet? A világnézet tágabb fogalom, mint a filozófia. A filozófia a világ és az ember megértése az ész és a tudás szempontjából. Platón írta: "A filozófia mint a létezés tudománya.

A legenda szerint az ie 6. A filozófia, mint a bölcsesség szeretetének ezen megértésében gyökerezik a mély jelentése. Távollátás, veleszületett szerzett bölcs eszme ellentétben a tudósokkal, az értelmiséggel egy erkölcsileg tökéletes ember képe, aki nemcsak saját felelősségteljesen épít saját életét, hanem segíti a környező embereket a problémáik megoldásában és a mindennapi nehézségek leküzdésében.

De mi segít a bölcsnek méltósággal és intelligenciával élni, néha a történelmi idő kegyetlensége és őrültsége ellenére?